Feladat:
26. „Ülj csak le, majd én!”
Páros:
2. Wu YiFan x Huang ZiTao
Érintett
banda: EXO
Műfaj:
fluff
Megjegyzés: A történet a Százféleképp szeretlek projekt keretén belül készült . Egy megadott mondattal és párossal kellett alkotni történetet.
Otthon
voltam, kivételesen szabadnapon, így addig aludhattam ameddig csak akartam, de
mivel hozzászoktam a hajnali ébredésekhez, így automatikusan nyíltak fel
szemeim reggel ötkor, de nem másztam ki az ágyból, hanem inkább páromat
csodáltam, ki mellettem feküdt. Neki sajnos dolgoznia kellett, de örültem, hogy
végre ott lehetek mellette, mikor felnyitja szemeit. Reggel sosem tudtunk
normálisan elköszönni egymástól, mindig rohantam, de most rendesen búcsút
tudunk venni a másiktól. Vártam, hogy megszólaljon az ébresztője és kinyomja.
Álmosan fordult át másik oldalára, és mikor megpillantott maga mellett, ki is
kerekedtek szemei. Mosolyogva csókoltam meg, majd másztam ki az ágyból, hogy
reggelit készítsek neki és az asztalnál vártam, míg el nem készült. Közösen
fogyasztottuk el az ételt, majd az ajtóhoz kísértem. Rajtam csupán egy alsó
volt, míg ő teljesen felöltözve indulásra készen. Az ajtóban, egy hosszú csókot
nyomtam édes ajkaira, majd hagyjam, hogy dolgozni menjen. Furcsa volt, egyedül
lennem, mert általában, mire hazaértem, párom már vacsorával várt, így nem
tudtam, mit is kezdjek magammal.
Egy-két
órán át csupán csak bambultam ki a fejemből, olvastam, majd meguntam a
semmittevést, így nekiálltam a takarításnak, mert emlékeztem, hogy említette, itt
lenne az ideje, egy nagytakarításnak. Előkaptam a porszívót és a felmosót, és
nekiláttam a feladatoknak. Legelőször a nappalival kezdtem, majd következett a
konyha, az étkezővel együtt, végül a fürdőszoba és a közös hálónk. Nem volt
valami nagy lakásunk, így eléggé hamar meg is voltam vele, még port is
töröltem, meg az ablakokat is letisztítottam, szóval délre a takarítás 90%-val
megvoltam. Készítetem magamnak ebédet, majd a konyhában is rendet tettem,
alaposan, azzal nagyon elszaladt az idő, de legalább rend volt.
Reméltem, hogy ezzel páromnak örömet
okozok, hogy nem neki kellett ezt megcsinálni, amikor már alig állt a lábán.
Teltek-múltak az órák, végül csak meghallottam az ajtó nyitódását, amint a
kanapén néztem a tévét, és megpillantottam páromat, ahogy kissé feszülten vágta
le táskáját a padlóra. Rettentően fáradtnak tűnt, így nem is a konyhába tért be
először, hanem egyenesen mellém a kanapéra. Amint feneke a bútoron volt, fejét
vállamnak döntötte és pihentetni kezdte pilláit. Lágyan kezdtem simogatni bőrét
és egy csókkal ajándékoztam meg ajkait. Szorosan bújt hozzám, majd amint eléggé
kipihentnek érezte magát felállt és a konyhába vette az irányt. Egyből
felpattantam én is és kezénél fogva húztam vissza.
- Pihenjél Tao! – adtam ki neki az
utasítást. – A vacsora már kész van, szóval idehozom neked – nyomtam egy csókot
ajkaira és elosontam a konyhába, hogy tálcán hozhassam neki az ételt. Párom
értetlenül pislogott rám, de végül kiélvezte a szabadságát és a kiszolgálást.
Egy gyönyörűen megterített és tálalt tálcát vittem eléje, majd helyeztem bele
ölébe, aztán kimentem a saját adagomért és a kanapén fogyasztottuk el, az
általam készült ételt. Csendben ettünk és néztük a képernyőt, amin a kedvenc
műsorunk ment, de amint annak vége lett és mi is végeztünk, Tao, automatikusan
nyúlt tálcámért és állt fel velük. Egyből fel is pattantam, majd vettem el tőle
mind a kettőt.
- Ülj csak le, majd én! – mosolyogtam
rá és gyorsan kimasíroztam a konyhába. A mosogatóba tettem az evőeszközöket és
a tányérokat. Megengedtem a meleg vizet és belefogtam a mosogatásba, mikor is
két kar fonódott derekamra és egy arc préselődött lapockáim közé.
- Köszönöm Yifan – mondta halkan és egy
csókot nyomott tarkómra. Mosolyogva fordultam feléje, majd öleltem magamhoz,
míg el nem aludt karjaimban és vettem be az ágyba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése