2016. november 8., kedd

Egyetlenem 2/2 (2Jae) (+18)

   Szereplők: Choi YoungJae és Im JaeBum
   Páros: 2Jae
   Banda: Got7
   Korhatár: +18
   Műfaj: fluff, smut
   Megjegyzés: Mivel drága Katalinom kérte a folytatást így megkapjátok :3 <3



   A kanapén ülve szürcsölgettem a forró teámat, ami alaposan felmelegített, pedig nem volt hideg a házban, csupán jól esett. Felhúzott lábakkal néztem kifelé az ablakon, ahogy a közvilágítás megvilágította az utcát. Néha egy-egy falevél elfedte a fényt, amint lehullott a fáról és pont olyan távolságban volt, hogy az egyik lámpa fényét teljesen eltüntesse. A kis lámpa, amit magam mellett felkapcsoltam, hogy ne a korom sötétben üljek, éppen annyira volt elég, hogy a körülöttem lévő két métert megvilágítsa. Szerettem így ülni a sötétben magamban, mert ilyenkor tudtam teljesen kiüríteni az agyamat, hogy ne gondoljak semmi rosszra, vagy szomorú dologra, ami történt velem, de.. Mivel itt volt velem JaeBum, így nem voltam szomorú, se bánatos. Életemben nem vigyorogtam még ennyire, mint most a kanapén, mert hihetetlenül boldog voltam. Csupán egy melegítő és alvó párom pulcsiját viseltem, aminek pontosan olyan illata volt, mint neki. Imádtam az illatát. Mélyeket szippantottam belőle, miközben a teát szorongattam kezeimben. Úgy éreztem magamat ebben a pillanatban, mintha már javában december közepe lenne, az idő egyre ridegebb és hidegebb lett, már délután háromkor alig lehetett látni, mivel eléggé korán sötétedett. Kint hatalmas pelyhekben hullt a hó, mindent belepett a nagy fehér takaró, ami az emberek lába alatt ropogott. Imádtam télen sétálni, annyira gyönyörű volt.
   Mosolyogva tettem a kis asztalra a bögrémet, miután ittam belőle egy kortyot, és visszagubóztam a jó meleg pokróc alá, nehogy kezeim lefagyjanak. Valamiért mindig lefagytak az ujjaim, főleg ha a nem mozdítottam őket jó ideig. JaeBum ilyenkor mindig aggódott, nehogy valami bajom legyen. Annyira aranyos tudott lenni. Halk neszre lettem figyelmes. Nem szenteltem neki nagyon figyelmet, viszont, amikor újra meghallottam és eléggé közelről hátrafordítottam fejemet.
   - Jae.. - a személy nevét már nem tudtam kimondani, mert csodálatos puha párnák tapasztották be ajkaimat.
   Egy megkönnyebbült sóhaj távozott belőlem, ahogy ujjaimat kivarázsoltam a takaró alól és tincsei közé vezettem, hogy még jobban elmélyítsem ezt a csókot. Még csak öt óra telt el azóta, hogy lefeküdtünk egymással, de újból megkívántam őt, de úgy éreztem, nem csak én volt így vele. Ahogy haját markolásztam, úgy közeledett egyre felém, míg át nem mászott a kanapé háttámláján és tornyosult fölém. Nevetve váltam el tőle egy pillanatra, azon, ahogy átmászott, majd vissza is tapadtam ajkaira és folytattuk ott, ahol abbahagytuk.
   Lábaimmal átkulcsoltam derekát, hogy még közelebb érezhessem magamhoz, kezeim pedig azon ügyködtek, hogy azt a fránya pólót levarázsolják róla minél előbb. Nem értem minek öltözött fel mikor pontosan tudta, hogy képtelenség neki ellenállni, de így még élvezetesebbé tette az egész aktust. Amikor már a kezem között volt a felsőjét, ismételten ajkaimra hajolt, ujjam közül pedig lehullott a padlóra az anyag, miközben elolvadtam csókjától. Annyira tökéletes volt és édes, hogy megmozdulni nem bírtam a sokktól, amelyet okozott. Csak akkor voltam képes bármit is reagálni, amikor ajkai nyakamat kezdték el díszíteni. Hangos sóhaj távozott ajkaim közül, ahogy ujjaimat hajkoronájába vezettem és fejemet hátravetve élveztem cselekedeteit. Egyre lejjebb haladt, egészen kulcscsontomig, majd onnan elkezdett felfelé vándorolni, állkapcsomat végigcsókolgatta, míg kínzóan csak szám sarkát érintette és ismételten lefelé vette az irányt.
   Nyöszörgésemmel próbáltam tudtára adni, hogy ne hülyéskedjen velem és már lépjünk egy következő szintre, mikor is megéreztem ujjait felsiklani hasfalamon, onnan pedig mellkasomra.
   - Ez az én pulcsim? - suttogta a fülembe, majd a nyakamat csókolgatta, miközben elkezdte lefelé húzni a cipzárt.
   - Igen - vigyorogtam. - Nem találtam a pólómat, így felvettem ezt. Jól nézek ki benne, nem? - néztem rá, ahogy kicsit eltávolodva tőlem végigmért, immáron a szétnyílt pulóvernek köszönhetően fedetlen mellkasomat csodálhatta.
   - Mondhatjuk - mosolygott és már hajolt le, hogy megcsókoljon, de eltoltam.
   - Mondhatjuk? - vontam fel szemöldökömet. Meg sem várva a választ löktem rajta egyet, így elterült a kanapén, én pedig föléje mászva fogtam le. - Szóval nem felelek meg az elvárásaidnak? - kérdeztem, ahogy ágyékára ültem, megérezve magam alatt merevedését.
   - Ilyet nem.. - akadt benne a szó, amint megmozdítottam csípőmet.
   - Úgy érzem, meg kell hogy leckéztesselek. Szemtelenek lettünk az utóbbi időbe - mozdítottam meg ismételten csípőmet és egy nyögés távozott ajkai közül. Ebbe bele fogok őrülni. Még sosem csináltam ilyet, de élveztem, hogy most én voltam az, aki dominált, és úgy tűnt neki sem volt ellenére, mert nem próbált meg letaszítani trónomról. Folyamatos mozgásba kezdtem, miközben nyakát kezdtem el csókolgatni, halva ahogy alattam szenvedett az élvezettől, minden egyes hangja gyönyört okozó volt. Levettem magamról a pulóvert, majd mellkasát csókolgattam, egyre lejjebb haladva, így lemásztam ágyékáról és kezemmel kezdtem simogatni.
   - Young.. Jae.. - sóhajtotta nevemet, amikor kezemet becsúsztattam alsójába és ezzel egy időben szívtam meg hasán egy pontot.
   - Mondjad - szóltam hozzá, amint fogaimmal karistoltam bőrét, végül csak lehúztam róla alsóját és egy csókot nyomtam bőrére.
   - Young.. Jae.. - most már nyögte nevemet.
   - Mi az édes? - néztem fel rá, kezemmel pedig simogatni kezdtem férfiasságát.
   - Eleget..
   - Eleget, mi? - néztem értetlenül, ahogy ujjaimat köréje fontam és húzogatni kezdtem rajta, mire csak összezárta szemeim és nyögött. Egy önelégült mosoly került arcomra, még egy keveset kínoztam, majd kezemet felváltotta ajkam.
   - YoungJae..!! - nyögte nevemet hangosan és kezével hajamba markolt. Elmosolyodtam tettén és teljes hosszát a számba vettem. Gyönyörű hangot adott ki minden egyes másodpercben, ez pedig arra sarkalt, hogy folytassam. Nyelvemmel simogattam bőrét, ahol fogaimmal megkarcoltam és gyorsítottam a tempón.
   Évekig képes lettem volna hallgatni hangját, mely megrezegtette dobhártyámat. Egyszerűen nekem több sem kell ahhoz, hogy boldog legyek, mert ha neki tetszik az, amit teszek, akkor én nem kérek semmit sem cserébe. Miközben kényeztettem levarázsoltam magamról az alsómat és bármilyen figyelmeztetés nélkül, ültem rá merev tagjára. A szemei kikerekedtek, mikor felfogta mit is tettem és csak döbbenten nézett. Hatalmas mosollyal az arcomon hajoltam le hozzá csókoltam meg, és ezt követően elkezdtem mozogni rajta, hogy még nagyobb élvezetet nyújtsak neki. Imádtam, amikor ilyen magatehetetlen és azt sem tudja, hogy mit is csináljon. Boldoggá tesz a tudat, hogy engem szeretett és hogy megadhattam neki ezt az örömet. Megbolondított minden egyes tettével és szavával, akárhányszor csak ránéztem, még inkább belehabarodtam. Kikészített ez az ember, ez a fiú, akit egyszerűen imádtam. Nyakát csókolgattam, miközben mozogtam rajta, egyre gyorsabban és gyorsabban. Eszembe jutott az előző menetünk a hálóban, ahol a lehető legérzékibben bánt velem. Még sosem éreztem ezt a törődést tőle, de talán csak azért éreztem ezt a napot még tökéletesebbnek, mert nagyon rég volt már ilyen napunk.
   Egy gyönyörű foltot hagyva magam után egyenesedtem ki és folytattam kényeztetését, de arra nem számítottam, hogy hirtelen felül, majd ledönt a bútorra, hogy megadja nekem is az örömöt. Boldogan fontam karomat nyaka köré és húztam még inkább magamhoz, hogy érezzem magamban. Lábaimmal magamhoz láncoltam testét, ahogy mozgott bennem és most már én is kiadtam magamból minden hangot, amit csak tudtam.
   Elvette minden gondolatomat, tudatomat, emlékemet, csak a pillanat maradt meg a fejemben, a szemeim előtt lebegett arca, ahogy hajszolt a gyönyör felé, ajkai bódító íze, amitől mindig képes voltam meghalni. Mindent elfelejtve közeledtem felé, pillanatra leállítva mozgásával, és csak húztam még inkább, hogy a közelébe lehessek. Fordítani akartam a helyzetünkön, hogy neki okozhassak minden gyönyört, mire egy hatalmas puffanással értünk földet. Riadtan kaptam rá tekintetemet, ahogy ő is rám és mikor realizáltuk, hogy egyikünknek sincsen semmi baja, nevetve borultam nyakába.
   - Szeretlek JaeBum - suttogtam ajkaira.
   - Én is Egyetlenem - és megszüntetve a távolságot, vont bele egy szerelmes csókba. Életem talán egyik legviccesebb szeretkezésében volt részem.

4 megjegyzés:

  1. Szia :3

    Nem igazán voltam aktív mostanában, és bár láttam, lájkoltam a bejegyzést/bejegyzéseket, nem volt időm elolvasni egészen máig. Nagyon jól esett kis szívemnek a fogorvosnál várva, hogy ezt tudtam olvasni :3
    Nem vagyok valami hatalmas nagy Got7 fan, inkább csak pont ezé a kettőé, úgyhogy amikor megláttam, hogy velük írtál vártam, hogy mikor lesz rá időm. Sajnálom, hogy csak most, mert olyan rohadt jó lett, hogy huhu xD Imádtam :3 És velük szívesen olvasnék még, szóval füstölögjön a billentyűzet :D (vagy nyögjem ide, hogy FanXing inkább? xD)
    Nagyon nagyon tetszett, köszönöm, hogy olvashattam <3 Azért örülök, hogy meghagytam máig, kellőképp elvonta a figyelmemet az orvosról xD :3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia :3 <3
      Jajj nem baj, majd elolvasol mindent, amikor időd engedi, pluszban a történetek megvárnak :3 <3
      Én sem vagyok valami nagy Got7 fan ^^" Egyedül ezt a párost úgy megszerettem Katusnak köszönhetően, a többi meg... Azokkal nem is akarok foglalkozni XDDDD
      Jajjj a FanXing :3 <3 Írni fogok még velük :3 <3 Tervezem :3 <3
      Köszönöm szépen, hogy írtál, olvastál :3 <3 Nagyon jól esett :3 <3

      Törlés
  2. Lehet, feltűnt már, hogy szemezgetek a régi cuccokból, ahol szimpatikus a csapat/páros.~ És olyan gyöngyszemeket találok, mint 2Jae <3 Nagy-nagy OTPm. <3 És ez nagyon jó lett! <3 Talán a legjobb, amit eddig olvastam tőled! Tetszett a tempója, és hogy koncentráltál az érzelmekre.~ A történet nagy részével, főleg a távkapcsolattal, szimpatizálni tudtam. Az ilyen szintű rózsaszín köd meg nagyon te vagy. :D

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jujjj örülök, hogy tetszett ^^ Nem nagyon ismerem a fiúkat, leginkább Katustól olvastam és "tanultam", így csak próbáltam az általa és mások által kapott információkat feldolgozni és ez lett belőle ^_^ Bevallom már nem is emlékszem mit írtam ebbe a történetbe XDD Újra kellett olvasnom, mert teljesen elfelejtettem a sztorit, de már megvan xDDDD Örülök, hogy ezt tartod az eddigi legjobbnak, mert én nem így érzem, de hallgatok rád xD Köszönöm szépen, hogy olvastad és hogy írtál is hozzá ^^ Rózsaszín köd xDD Köszönöm XDD

      Törlés